Szentek legyetek…

Veres Janka Eszter, egyetemista


        

  A mai világban egyre jobban azt veszem észre, hogy kezd kihalni az emberekből az emberség. Mindenki csak a saját érdekeit nézi és a másikat lerúgja, eltaszítja magától, csak azért, hogy neki jó legyen. 




Még a szűk családi körének és a legjobb barátainak az érdekeit szem előtt tartja, de hát az idegenek

Lehetek én is az az egy

Bőjte Csongor, egyetemista, Kolozsvár




Ha arra a kérdésre keressük a választ, kik a szentek, és a Katolikus Lexikonból keresünk választ, akkor ezt találjuk: tág értelemben az összes hívő, akik a keresztség által részesülnek Isten életében, szoros értelemben pedig azok, akiket az egyház hivatalosan szentté avatott.



De azt a kérdést, hogy mit jelentenek számunkra a szentek, azt nekünk kell megválaszolnunk.
Keresztségben részesülve mindannyian egy védőszentet kaptunk, akihez életünk folyamán

Találkozások a szenttel

Fábián Róbert, szerkesztő, Kolozsvár






A szent mint kifejezés  bizonyos értelemben mára profán tartalmat kapott. Gyakorta nem is értjük. Mi az, amitől valami szent lesz? S ugyanakkor mi az, amitől valaki szent lesz?







A köznyelvben, amikor szentről beszélünk, akkor legtöbbször a szent épületek, templomok, kápolnák jutnak eszünkbe s mindaz,

Kimondani a kimondhatatlant

Keresztény tökéletesség és mennyország
Gál Katalin


Az Isteni színjátékot kezében tartó Dante




Keresztény tökéletesség és mennyország... – itt illene valami olyasmit mondani, hogy mi is pontosan a mennyország, és kik kerülnek oda. 








Igen, lehetne, csakhogy ez nem fizika. Ha Ohm-törvényéről beszélnénk, sokkal könnyebb lenne elmondani egy pontos meghatározást. Ki kerül a mennyországba,

Lélekbors...

(novella) 

Mindák Éva, Szeged, tanuló







Édesanyám kivett az iskolából és elindultunk a nagy Ukrajnába munkát keresni.






Bizonyos összeget be kellett fizetni a „brigádvezetőnek”, aki vitte a munkásokat Kárpátaljáról. Csakhogy ez az ember átverte a népet,

Lépéseket tenni Isten felé


Munteanu Ildikó Renáta, Brassó



 




Vannak heteim, amikor nagyon nehezemre esik kiharcolni a napi imaidőmet, amit „kettesben” tölthetek Istennel.






Néha rendesen lelkiismeret-furdalásom van, hogy nem sikerült időt szánnom rá, és időnként vannak olyan hazug gondolataim, félelmeim, hogy ha nem töltök időt Istennel, akkor nem fognak rendesen sikerülni a dolgok, minden nehezebb lesz, és talán még Isten is haragszik rám. Tanulom azt a leckét, hogy Isten nem ilyen. 

A mértéktartás egyenlő a feladással?

Jonica Xénia, Ozsdola / Kolozsvár



Ma, a „leg”-ek századában a köztudatba, a mindennapi életbe kissé nehezen illeszkedik be a mérték kifejezés, méginkább a mértékadó élet.



Mérték... talán valami, ami határt szab, keretet ad az adott helyzetnek. Vannak meghatározott pontok, amelyek követése révén limesen belül maradhatunk, s ezáltal védve vagyunk mindenféle atrocitástól.

A keresztség tökéletesebb életre kötelez

Szilágyi Dávid, XII. A
Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum, Nagyvárad









A mai világban nem könnyű megélni az igazi keresztény hitet. Sokan és sokfélék vagyunk, akik keresztényeknek tartjuk magunkat, de nem gyakoroljuk azt kellőképpen úgy, ahogyan valljuk.







Már a keresztség tökéletességre kötelez, azaz tökéletes életre, amit Isten eltervezett az emberiség számára.

Családi történeteink történelem?

H. D. Cs., egyetemista, Kolozsvár




Mindazok, akiknek részük lehetett abban, hogy kisgyerekkorukban a nagyszülők ölében hallgathatták a régi eseményeket, családi történeteket a kisgyerek rácsodálkozásával és kíváncsiságával tették ezt.





Ilyenkor mindannyian apró büszkeséggel hallgattuk, hogy egy-egy déd- vagy üknagyszülő miként tett tanúságot

Tegnap-holnap

Fábián Róbert, szerkesztő, Kolozsvár





A holnap olyan mint a tegnap, 
s a ma a tegnap mása? 






A történelem legfontosabb feladata a múlt  igazságainak megismerése, feltárása s annak csorbítatlan továbbadása.

TörtÉNelem

Găman Laura, történelemtanár, Kolozsvár


 Ritka fehér hollónak számít manapság az a 19 éves fiatal, aki a történelem tanulásában, tanításában látja a jövőt. Hopp! Már az első mondatban adja magát a téma: jövőt látni a múltban, jövőt építeni a múltra? 

Ez lehetséges? Van-e ennek helye a szuperemancipált, agyonmenedzselt világban?

Előre elrendelés és személyes szabadság

Bélfenyéri Tamás, doktorandusz, Kolozsvár




Az előre elrendelés (eleve elrendelés, predestináció vagy predesztináció) Isten örök döntése, mellyel a szabad akaratú teremtménynek, egyénnek a végső célját meghatározza- írja a Magyar Katolikus Lexikon.Mivel Isten mindentudó, azért ismernie kell az üdvtörténet végső kifejletét.





Figyelembe véve abszolút uralmát teremtményei fölött, a végső állapot csak az lehet,

Fegyelem a cserkészek életében

Köllő Zsófia, doktorandusz, Kolozsvár




A 20. század elején a tömegoktatás elterjedésével 
az alternatív pedagógiai szemléletek is szaporodni kezdtek, amelyek a gyerekek személyiségére, érzékeire, érdeklődésére építenek; s általuk a fegyelem kérdése 
is új megvilágításba került. 





Közülük több ma is igen népszerű, saját iskolai struktúrával rendelkezik (Montessori, Waldorf).

Ahol társadalom van...

Miért fontos, hogy az életnek legyenek szabályai?
Lőrincz Boglárka




Ahol társadalom van, ott törvény kell, és ahol törvény van, ott feltámad az igazság... És ahol igazság van, ott megszületik az igazságtalanság is – írja Rejtő Jenő. 



7 258 623 ember él a Földön abban a másodpercben, hogy leírom ezt a mondatot. A következő percben már más adat igaz, de a lényegen ez semmit sem változtat: 

A fegyelem: tükör és ablak

Száva Péter, vallástanár, Brassó





A mai világban sokszor halljuk, hogy az idősebbek a fiatalokról úgy nyilatkoznak: „Ej, ej ezek a mai fiatalok”, ami a fiatalokban természetesen egy ellenreakciót vált ki.






Szembesülnünk kell azzal, hogy a romániai fiatalok nagy része elvesztette az irányt,

A zseni a káoszban...

Hogyan tudjuk önmagunkat fegyelemre nevelni?
Albert Zsuzsanna, bábszínész, Csíkszereda





„A zseni a káoszban is kiismeri magát, rendre csak a hülyének van szüksége” – olvastam tinédzserként nagybátyám barátnőjének falán, és azon nyomban mottómmá is vált a gondolat. 








Ezzel egyetemben természetesen rögtön a zsenik közé soroltam magam, ugyanis a rendrakás ihletett pillanatai csak néha látogattak meg. Hogy valóban bölcs-e a gondolat,

Hétköznapi bátor tettek


Puskás Angella, Ditró




Ami nem öl meg… az jobban teszi, ha máris menekülőre fogja (Cassandra Clare).





A bátorság fontos erény. A tűzoltót bátorsága átsegíti az akadályokon. Nagy bátorság kell a tengeri hajózáshoz. Bátorság kell a sziklamászáshoz is. A házastársak bátorságát bizonyítja

Honnan veszed a bátorságot?

Fábián Róbert, szerkesztő





Pár évvel ezelőtt kérdezte valaki, hogy ismerem-e az egyik videómegosztó csatorna megkapó történetét, amely egy, a címben jelzett mondatra keresi a választ. 






A közismert rövidfilm azt mutatja be, hogy az apának, aki hídmester, miként kell választania a játszó, odatévedt fia

A feléd repülő seprű, avagy a bátorság és vakmerőség kérdése


Felleg József, egyetemista, Kolozsvár





Biztosan mindannyian ismerjük azt a bizonyos viccet, amely az abszolút bátorságról szól. De azon mennyit gondolkodunk, hogy mi is a bátorság?




A bátorság hallatán valami fenségesre gondol az ember, holott a hétköznapjaink tele vannak

Nyuszik és oroszlánok

Gál Katalin







Nem, ez most nem egy állatmese kezdete. Persze lehetne, csakhogy valami olyasmiről kellene írni mint a bátorság. 




Felbontva arra, hogy mit jelent lélekben bátornak lenni, és milyen az, amikor tettekben vagyunk bátrak – ez még mindig nem zárja ki

Ne félj!

Réti Tamás, katekéta, Kolozsvár







A Szentírásban gyakran találkozunk olyan történetekkel, amelyek a bátorságról szólnak.

Ábrahámnak bátorságra volt szüksége, hogy elhagyja atyái földjét, Mózesnek, hogy megvívjon a fáraóval, Dávidnak, hogy szembeszálljon Góliáttal,

Higgyem, ne higgyem?

Miklós Ágnes, egyetemista, Kolozsvár



 






A jó kapcsolatok alapja a bizalom. Hinni abban, hogy a másik a javamat akarja és mindig ott van, még akkor is, amikor baj van. 








Ha emberi kapcsolataink rendben vannak, akkor nagy valószínűséggel az Istennel való viszonyunk

Nézőpont


Rajka Mária, orvostanhallgató, Kolozsvár

Minden kritika legbelülről indul. A mások kritikája magamból



„Aki belülről lát valamit, az másképpen látja, mint aki csak kívülről látja.” (Kosztolányi Dezső)

Szálkák és gerendák


Hogyan kritizálunk? Miért kritizálunk?
Balázs-Kercsó Zsuzsanna, Kolozsvár



 Hogyan kritizálunk? Szerintem ez az egyik legegyszerűbb dolog a világon. Olyan, mintha levegőt vennénk.




Szinte gondolkodás nélkül, azonnal megszületnek a kritikák tudatunkban, és ha úgy gondoljuk, hangot is adunk nekik. Sokszor válogatás nélkül,

Jézus kritikája

Hogyan kritizált, mit kritizált, mit tanított erről?
Balla Imre, segédlelkész





A legtöbb esetben, az emberek a kritika kifejezéshez valami negatív töltetű, támadó és romboló értelmet társítanak. Éppen ezért a hagyományosabb alapokon szerveződő társadalmakban nem sok teret engednek a kritikus hangoknak.



A kifejezés negatív zöngéje miatt sokan nem tudják Jézus Krisztus jóságos személyéhez kapcsolódóan használni. Ennek a látszólagos ellentétnek

Ki a bölcs ember?

Vas Erzsébet Enikő, Szent László Római Katolikus Gimnázium, 
Nagyvárad




Nehéz megfogalmazni, hogy számomra mit is jelent a bölcsesség, abban viszont biztos vagyok, hogy a legnagyobb erények egyike, hiszen minden bölcsességnek az Úr a forrása.



A Bibliában számos helyen említik a bölcsességet mint Isten vagy a Szentlélek ajándékát, például

Miért értékeljük azokat is, akik kevésbé okosak?



Majoros Péter, XI. B osztály
Szent László Római Katolikus Gimnázium, Nagyvárad




 
 Belegondolva, mennyi élettapasztalatom, gondolatom van egy ilyen témához, kissé megijedek. Csak egy-két pillanat volt az életemben, amikor a két tulajdonság között tisztán láttam a különbséget.





A diákéletben egyértelműen az okos érvényesül, és egy osztályközösségben tiszteletnek örvend

Bölcsesség és értelem


Nagy Bianka, VII. osztály
Szent László Római Katolikus Gimnázium, Nagyvárad



 
A bölcs ember számomra példakép. Ő az, aki következetes, előrelátó és meggondolt, mindig tudja mi a helyes, mit kell tenni. 





Sajnos sokszor össze tudjuk keverni a bölcs embert az okos emberrel. Az iskolázott embereket

Okos vagy bölcs szeretnél lenni?

Szabó Roland, IX. B osztály
Szent László Római Katolikus Gimnázium, Nagyvárad




A tanév vége közeledtével sok diákban felmerül a kérdés, hogy okosabb, bölcsebb lettem-e a sok tudomány által, amit magamba szívtam az iskolában? Egy ilyen önvizsgálat szükséges, mert el kell gondolkoznunk azon, hogy mi az értékesebb: ha okosabb vagy ha bölcsebb leszek?



Az emberek néha összekeverik a bölcsességet a tudással vagyis az okossággal. Ha összehasonlítjuk a két fogalmat, jelentős különbségeket vehetünk észre. Egyszerűen megfogalmazva bölcs az,

Emberi vagy isteni bölcsesség

Fábián Róbert, egyetemista, Kolozsvár




 
 Amikor keresztényként bölcsességről hallok, mindig eszembe jut, hogy milyen is lehet az emberi bölcsesség, s milyennek is kell elképzelni Isten bölcsességét. Talán a választ érdemes a Szentírásban keresni. Az Ószövetség bölcsességi irodalma, amely több könyvet is magába foglal, válaszlehetőségeket kínál.



De ennél több, a bölcsességet helytelen úgy felfogni, mint valami absztrakt elérhetetlen hegycsúcsot.

Hitelesség és ökumené


Hogyan lehetek hiteles keresztény?

Kalit Eszter, lelkész, Kolozsvár


„Nem elég naponta Isten elé állni. Az a döntő kérdés, hogy vajon kizárólag Isten előtt szeretnék-e megállni?” E sorokat Dag Hammarskjöld, az ENSZ második főtitkára jegyezte le 1955-ben, a szuezi válság idején.


A harmadik világháborúval fenyegető válságot megoldó kiváló diplomatának nem az volt fontos, hogy meg kell állnia naponta az ítélő Isten előtt. Ő az egész életét, minden döntését és cselekedetét

Vallásosnak lenni

Mit jelent számomra egyházamhoz való ragaszkodásom?

Jonica Xénia, Kolozsvár






Az értelmező szótár szerint a vallás: „A társadalmi tudatnak természetfölötti erők és lények létezésébe vetett hiten alapuló formája”. Lassan már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egyre többen vallják azt az elvet, hogy a vallás csak egy „butító eszköz”, amely felhasználása által „irányítani és befolyásolni” lehet az emberiséget.





A különböző vallások eltérő szabályzatainak és kötelezettségeinek a betartása egyfajta „zálog” a túlvilágra való és az ott lévő örök élethez, boldogsághoz. A monoteista vallások alappillére

Az a keresztény többlet...

Miklós Ágnes, egyetemista, Kolozsvár


 

Kereszténynek lenni számomra többet jelent, mint Krisztus egyházához tartozni. Feltéve, ha nem csak névlegesen vagyunk keresztények, akkor egy életeszmény lehet, amire az életünket építjük. 



Tudni kell kereszténynek lenni az egyház rítusai és hagyományai szerint, de tudni kell helyt állni az utcán, színházban, kávéházakban. Azt a vidámságot feladatunk szétosztani,

Vallásos létünk eredete

Réti Tamás, katekéta, Kolozsvár


 



„A ma embere abszolút nem vallásos!” – gyakran hallottam, olvastam ezt a mondatot. Valóban nem az?




Mielőtt hirtelen pálcát törnénk a vallásosság felett, vizsgáljuk meg közelebbről a kérdést. Vegyünk egy átlagos 21−25 év körüli fiatalt, szinte mindegy a nem, felekezeti hovatartozás. Könnyedség kedvéért nevezzük el őt X-nek.
X nem vallásos, kerüli a templomot, mint a rossz pénzt,

A keresztény élet – határ a teljes élet útjában?


Fábián Róbert, egyetemista, Kolozsvár


 


Nehéz megérteni, elképzelni és felfogni, s talán mindennél nehezebb elfogadni, de Isten ott van az ember legmélyebb, hiteles vágyaiban. 







Olyan vágyakban, amelyek akkor is megmaradnak, ha a mód, ahogyan addig gondoltuk, hogy majd az életünkben kiteljesedik, „homoknak” bizonyul. Lehet például ez a legmélyebb vágy

Beteljesedett élet bölcsessége


Mit jelent számomra  a beteljesült élet?

Kerekes Tünde





Minap az interneten böngészve egy olyan oldalra találtam, ami felkeltette az érdeklődésemet. Hogy miért? Mert olyan emberek életét mutatta be, akik azt vallották, hogy az ő életük beteljesült. 





Orvosok, mérnökök, vállalkozók, szerzetesek, az élet teljesen eltérő területeit képviselő személyek, ami közös bennük, hogy boldognak vallották magukat,

Isten forrásaiból hozzunk össze kutat magunknak

Teljesség, beteljesülés a keresztény tanításban
Puskás Attila, segédlelkész, Szeben

 


A nagyböjti szent idő mindannyiunkat lelki megújulásra hív meg. Hogy is lehetne elképzelni a teljesség fele közeledő lelki életünket, ha nem úgy, hogy mélyebbre evezve keressük, kutatjuk azt, hogy vágyainkon keresztül, hogyan tudnánk megérteni, melyek azok az Istentől kapott kegyelmek, amelyek mélyebbre viszik életünket. 



Jézus az út, az igazság és az élet. Az átimádkozott, őszinte, életet adó vágyaink által megtalálhatjuk azt a forrást,

Találkozás

Hogyan gondolkodom saját halálomról?

Kovács Blanka, pasztorálasszisztens, Marosvásárhely



Arra kértek, hogy arról gondolkodjam, hogyan érint a halál, hogyan gondolkodom saját halálomról. Elsőre megdöbbentem, mert rendszerint eszembe sem jut a halál, jobban lefoglal a jelen tennivalója, vagy a jövő tervének szövögetése. 


Napok teltek el úgy hogy a fejemben a halál gondolata járt, aztán ez leköltözött a szívembe, és felidéződtek események, és ezzel együtt érzések. Egy jó barátom, meghalt, fiatalon.