Lehetek én is az az egy

Bőjte Csongor, egyetemista, Kolozsvár




Ha arra a kérdésre keressük a választ, kik a szentek, és a Katolikus Lexikonból keresünk választ, akkor ezt találjuk: tág értelemben az összes hívő, akik a keresztség által részesülnek Isten életében, szoros értelemben pedig azok, akiket az egyház hivatalosan szentté avatott.



De azt a kérdést, hogy mit jelentenek számunkra a szentek, azt nekünk kell megválaszolnunk.
Keresztségben részesülve mindannyian egy védőszentet kaptunk, akihez életünk folyamán


közbenjárásért fohászkodhatunk, a felnőtt nagykorúság szentségében, a bérmálásban pedig egy szent nevét kaptuk, hogy előttünk járjon a mindennapokban, hogy felnőtt keresztényhez illő életet élhessünk. De az anyaszentegyház rengeteg szentet nyilvántart, akikhez bármilyen esetben fohászkodhatunk, ők pedig azok a közülünkvaló emberek, akik az erényeket hősies fokon gyakorolták, így ők a keresztények példaképei.
Valószínűleg mindnyájunknak vannak kedvenc szentjei, akik valahogy közelebb állnak hozzánk, életük számunkra példa, melyet követni szeretnénk, vagy legalábbis beleültetni életünkbe életük tanítását.
Egyházunk ugyanakkor a kanonizált szenteken túl számon tartja a névtelen szenteket is, akiket mindenszentek napján ünnepelünk. Ők azok, akik névtelenül hirdették Isten dicsőségét, aki lehet éppen a barátunk nagymamája, vagy a szomszéd bácsi is, aki olyan életet élt, amely példa lehet a keresztények számára.
Erre vagyunk hivatva mindannyian a keresztség által, szenteknek kell lennünk. Ferenc pápa a múlt év vége fele így fogalmazott: „a szentek nem szuperemberek, hanem olyan személyek, akiknek szívében ott az istenszeretet, és ezt az örömet megosztják másokkal.” A Szentatya közérthetően megfogalmazta minden keresztény élethivatását. Isten előtt nem a címek, a rangok, az elismeréseink lesznek a mérce, hanem az, hogy azt a szeretetet, amit tőle kaptunk, mennyire műveltük életünkben, és belőle mennyit adtunk a körülöttünk állóknak.
Feltehetjük a kérdést, hogyha mindannyiunk hivatása az, hogy szentek legyünk, akkor szükségünk van-e ma szentekre? A válasz igen, szükségünk van. Az egyház szentjei életünk vezérei tudnak lenni abban, hogy Isten szeretetét hogyan tudjuk átadni embertársainknak, és szükségünk van rájuk, hogy hozzájuk fohászkodva közbenjárjanak Istennél értünk.

A feladat tehát adott: kérjük Isten szentjeinek a közbenjárását életünk bármely szakaszán egy ismert egyházi ének soraival: „hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek”. Ne feledjük Ferenc pápa szavait, miszerint „szentnek lenni nem kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása.”

Nincsenek megjegyzések: