Ki a bölcs ember?

Vas Erzsébet Enikő, Szent László Római Katolikus Gimnázium, 

Nagyvárad

Nehéz megfogalmazni, hogy számomra mit is jelent a bölcsesség, abban viszont biztos vagyok, hogy a legnagyobb erények egyike, hiszen minden bölcsességnek az Úr a forrása.

A Bibliában számos helyen említik a bölcsességet mint Isten vagy a Szentlélek ajándékát, például

a bölcs Salamon történetében. Salamon fiatal korában került trónra, s amikor álmában megjelent neki az Úr, nem gazdagságért vagy hosszú életért fohászkodott. Éber szívet kért a jó és a rossz megkülönböztetéséhez, hogy helyesen vezesse Isten kiválasztott népét. Mivel tetszett az Úrnak Salamon kérése, értő és bölcs szívet adott neki, amilyen soha előtte és utána nem volt senkinek (1Kir 3,4-15). Salamon nem önmaga dicsőségére választotta eme ajándékot, hanem népe helyes kormányzásához, így hatalmát erős kézzel és igazságossággal tartotta fönn hosszú időn át.

A bölcsesség nem egy olyan dolog, amit csak úgy egyik napról a másikra megtanul az ember. Ahhoz nem tankönyvekre vagy magasabbnál-magasabb szintű iskolai végzettségre van szükség, hanem nyitottságra a minket körülvevő világ felé. A tapasztalatokból származó lecke az, ami idővel bölccsé tesz valakit. Míg a bölcsesség lelki indíttatású és az Isteni tanításhoz köthető, az okosság inkább a tudományokból építkezik, csak az ésszerűség vezérli.

S hogy miért becsülöm a bölcs embert? Azért, mert képes nyitott szemmel járni, észrevenni az élet legapróbb szépségeit, a lehetőséget a segítségnyújtásra vagy éppen változtatásra. A bukást nem kudarcként éli meg, hanem felismeri a benne rejlő tanulságot, s az igazán bölcs emberek korunk felgyorsult világában is meg tudnak állni egy pillanatra, hogy megfontoltan döntsenek. A bölcsesség egyik legnagyobb érdeme az, hogy általa az ember képes önmagát is bírálni, beismerni a saját hibáit és a lelki fejlődés útjára lépni. A bölcs ember nem kérkedik, ha helytelent lát, senkit nem oktat ki fölényesen, és mint Salamon példájában is láthatjuk, nem mindig a maga javát keresi. Alázatosan és csendben, saját példájával tanít.

A bölcsesség csak egy azok közül a „talentumok” közül, amelyeket Isten az ő népének ajándékozott. Minden ember más és más értékekkel bír, álljunk hát meg mi is a bölcs emberhez hasonlóan egy pillanatra és lássuk meg a szépet.

„Ilyen a bölcsesség ismerete a lelkednek, hogyha szert tettél rá, biztos a jövőd, és nem hiúsul meg a reménységed” (Péld 24,14).