Úgy
gondolom, nehéz ezt a kérdést teljes egészében megközelíteni, megfelelő választ
adni, hiszen hajlamosak vagyunk mindent Istentől várni. Képesek vagyunk
elvárni,
Mit várunk Istentől?
Tankó Emőke, egyetemista, Kolozsvár
A várakozás időszakában, a
csendben kérdések tömege fogalmazódhat meg az emberben. Ebben az időszakban egy
nagyon egyszerű kérdés kezdett el foglalkoztatni: Mit várunk Istentől? Mi az,
amit naponta tőle várunk, követelünk, s mi az, amit elvárhatunk, ami meg is
illet minket?
Cselekedve várjunk!
Grigore Beáta, Kolozsvár/Aknasugatag


Az ember élete tele van olyan pillanatokkal, amikor várnia kell. Még az
se biztos, hogy van olyan pillanat, amikor nem várunk valamire. Mire, kire
várunk? A vonatra, a barátunkra, a hétvégére, a holnapra, a szebb jövőre,
álmaink beteljesülésére…
Mindig várunk, de vajon nem vállalunk ezzel túl nagy
kockázatot? „Boldogságkeresők” vagyunk, amint azt a júliusban
Mi az, amit másoktól várunk és nem magunktól?
Jonica Xénia, egyetemista, Ozsdola/Kolozsvár


Mi az, ami rajtunk múlik a
saját életpályánkat illetően, és mi az, ami kizárólagosan másoktól függ? Az
emberiség mai generációja a laxizmusi vitalitást mesterfokon gyakorolja.
Mindenkinek vannak jogai, ellenben gyakran megfeledkeznek a kötelességeikről.
A mindenkinek mindent szabad elmélet megrészegíti legfőképpen
az ifjúságot, aminek súlyos erkölcsi, szellemi és nem utolsósorban lelki
vonatkozású
Teljessé szeretnénk válni?!
Csíki Szabolcs, segédlelkész, Medgyes

Egyre inkább az a meggyőződés él bennem, Isten nem akarja, hogy középszerű, átlagos életet éljek. Meggyőződésem az is, hogy minden egyes ember kiválóságra lett teremtve. Mindenki vágyik az elismerésre.

Egyre inkább az a meggyőződés él bennem, Isten nem akarja, hogy középszerű, átlagos életet éljek. Meggyőződésem az is, hogy minden egyes ember kiválóságra lett teremtve. Mindenki vágyik az elismerésre.
Sőt,
nemcsak vágyunk arra, hogy elismerjenek, hanem szükségünk is van rá saját
érzelmi egészségünk és énképünk érdekében. A gyerekek általában
Tehetségtelenség
(Naplórészlet)
Aranyossy Sándor, egyetemista, Budapest

Én egy igazi „anti-talent” vagyok. Két hangszeren játszom: a furulyán – muszájból kellett megtanulni, ebből nem következik, hogy őstehetség vagyok – és a nagyharangon, de igaz-e, azon nem is olyan nehéz. Habár rajzolgatni szeretek, főleg unalmas órákon, még mindig nem mondhatnám, hogy műalkotásokat hozok létre.
Írói véna helyett meg kell elégednem egy
hajszálérrel, de ennek is csak az olvasók örülhetnek, hiszen nem gazdagítom
Tehetség- vagy hivatásgondozás
Réti Tamás, tördelő, Kolozsvár


A hitoktatás a lelkipásztori munka egy részterülete,
így gyerekek és/vagy felnőttek hitbe való bevezetését, a keresztény élet
előélését jelenti. Ugyanakkor a katekézis interdiszciplináris tudományág is,
hiszen a pedagógiát és az andragógiát, annak kutatásait, felismeréseit ötvözi a
teológia megfigyeléseinek eredményeivel.
Így a hitoktatónak kettős feladata is van:
egyrészt a tehetséges gyerekek továbbfejlesztése, de ugyanakkor a
hivatásgondozásban is
Tehetségkutatás a mai médiavilágban
Bartus Alpár, egyetemista, Kolozsvár

Ha bekapcsoljuk televíziós készülékünket, nagy az esélye annak, hogy egy tehetségkutató műsorba csöppenjünk bele, vagy a már tehetségesnek titulált személy előadását tekinthetjük meg. De ki is igazából a tehetséges? Hogyan váltak híressé?

Ha bekapcsoljuk televíziós készülékünket, nagy az esélye annak, hogy egy tehetségkutató műsorba csöppenjünk bele, vagy a már tehetségesnek titulált személy előadását tekinthetjük meg. De ki is igazából a tehetséges? Hogyan váltak híressé?
Valódi tehetségük miatt, vagy talán más is
közrejátszik? Egy sajátos, velünk született testi, lelki
képesség, mely által különböző dolgokat
Fontos még a tehetség?
Szilágyi Norbert, hitoktató, Szatmárnémeti
Seneca a következőképpen vélekedik a
tehetségről: Diligentia maximum etiam mediocris ingenii subsidium. – azaz: A
szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetségnek is. Elgondolkodhatunk azon,
hogy mi is a tehetség, ki számít igazán tehetséges embernek?
Lássuk be, a mai világban sokszor elég, ha
jókor vagyunk jó helyen, más esetekben elég gazdag családból származni, és
bármi elérhető. Ilyenkor elgondolkodunk Jézus példabeszédének
Világot vakoknak, termőföldet a sivatagoknak
A talentum és a labor viszonyának jelenben élő távlatai
Jánossi Imre, szeminarista, Gyulafehérvár
Kontraszt
vagy összehasonlítás? Javasolnám a távlatnyitást a végtelenben történő
párhuzamosok találkozására, melyek nem másak, mint a tehetség és a munka
viszonya.
A
talentum, melynek fogalomtárába egy ókori pénzegység vagy a tehetség is
belesűríthető, a labor szó pedig egyszerre jelent munkát, kínlódást,
szenvedést, vajúdást. Olvasóm bizonyára bólogat, hogy e kettő
találkozásához
Ötéves a Fiatal vagyok és gondolkodom rovat
Felleg József
magyar nyelv és irodalom szakos hallgató
Kolozsvár/Szeged
Gondolkodónak lenni számomra azt jelenti,
hogy megmutathatom a világnak, hogy fiatalként is képes vagyok mérvadó
Ötéves a Fiatal vagyok és gondolkodom rovat

„A gondolat is életet menthet...” (Milan Kundera),
mert ha gondolkodunk és ezt felvállaljuk, azt jelenti, nem vagyunk közömbösek.
Hisz a gondolat valóban életet menthet – közelebb visz önmagamhoz, nyitottá
tesz a másik ember felé. Ezzel a mottóval indult ezelőtt öt évvel a Fiatal
vagyok és gondolkodom ifjúsági rovatunk. Öt év alatt sok fiatal írt a rovatba,
emellett sokan működtek közre valamilyen formában, akiknek munkáját ezúton is
köszönjük. Az évforduló alkalmával kérdeztünk néhány fiatalt.
Dénes Gabriella
korrektor, Kolozsvár
a Vasárnap munkatársa 2009–2013 között
Mit jelentett számodra fiatal gondolkodónak
lenni?
Számomra nagyon fontos volt, amikor
elindult a rovat, hiszen azt gondoltam, végre van egy olyan fórum, ahol azok a
fiatalok, akik indíttatást éreznek véleményük nyilvános megfogalmazására,
Ötéves a Fiatal vagyok és gondolkodom rovat

Rajka Mária
orvostanhallgató, Kolozsvár
a rovat alapítója
orvostanhallgató, Kolozsvár
a rovat alapítója
Oscar Wilde, tizenkilencedik századi angol
gondolkodó írja: „Légy önmagad. Mindenki más már foglalt.” Véleményem szerint
Változatosság és osztályra hangolódás
Hagyományos és
modern oktatási módszerek
Bucur Tünde Csilla, tanár, Kolozsvár
El kell ismernünk, az elmúlt évtizedekben megváltozott
az iskola, a tanár szerepe az oktatási folyamatban, a diákokat – a technikai
fejlődés következtében – hatalmas és könnyen elérhető információmennyiség veszi
körül, így a tanár már nem a tudás egyetlen hordozója. Az is bebizonyosodott, hogy nem a megtanulandó
tartalmak, az óraszámok növelése a helyes válasz, ez csak túlterheléshez, a
motiváció elvesztéséhez és hatalmas, használhatatlan lexikális tudás
felhalmozásához és gyors elfelejtéséhez vezet.
Mi lenne tehát akkor eredményesebb
megoldás? Az információkeresés, -válogatás, a tanulás
tanítása, a hasznos, használható ismeretek és kompetenciák
Hét év otthon, avagy az élet iskolája?
Jonica Xénia, egyetemista, Ozsdola/Kolozsvár
Kinek
a feladata a nevelés, az oktatás? Mennyire szétválasztható műfaj e két nemes és
mégis óriási felelősséggel bíró feladat? Mikor kell pontosan elkezdeni,
valamint abbahagyni? Milyen módszereket, stratégiákat kell alkalmazni? A világi
mentalitás mennyire egyeztethető össze az egyházéval e téren?
Vaspálcával, szelíd mosollyal, avagy ama
bizonyos aranyközépúttal illő művelni e hivatásos munkát?
A mindenkori viselkedést nagyban
meghatározza az úgynevezett „hét évnyi otthonlét”, amikor a legalapvetőbb
Hitoktatás: de minek, s de miért?
Réti Tamás, tördelő, Kolozsvár

Romániában az elmúlt tanév nagy port kavart változtatását éppen a vallási nevelés vetette fel. Lehetett hallani hideget, meleget, hogy miért kell vagy miért nem kell nekünk hittan. Az ellenérvek jogosak, és ezt el kell fogadni.

Romániában az elmúlt tanév nagy port kavart változtatását éppen a vallási nevelés vetette fel. Lehetett hallani hideget, meleget, hogy miért kell vagy miért nem kell nekünk hittan. Az ellenérvek jogosak, és ezt el kell fogadni.
Elvégre létezik vallás- és
lelkiismeret-szabadság, amelyet Románia alkotmánya biztosít minden állampolgár
számára (Románia Alkotmányának 29. és 30. pontja; külön kiemelve
Tantárgy-e a hittan? Hitoktatás vagy hitre nevelés?
Gagyi Katinka, tanár, Székelyudvarhely
Az utóbbi években különféle nyomás hatására sokakban
felmerül a kérdés: lehet-e oktatni a hitet? Lehet-e tanítani a vallást? Erre a
nemritkán provokatív kérdésre első reakcióként kérdéssel felelek: lehet-e
nevelni a testet? Hiszen tantárgyaink között szerepel a testnevelés, aminek
fontosságát ezúton is hangsúlyozom.
Kétségkívül tantárgyaink többsége a szellem
megmunkálásáról, az agy tornáztatásáról szól. De az ember lélek, szellem és
test egysége. Amennyire nélkülözhetetlen a szellemet
A szövetség összetevői
Pénzes Lóránd, vallástanár, Sepsiszentgyörgy
A „Mi a házasság?” kérdésre a Magyar Katolikus Lexikon
a következő meghatározással válaszol: „egy férfi és egy nő egész életre szóló,
szabad akarattal vállalt szövetsége, mely természete szerint a házasfelek
javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul”.A
meghatározás első olvasatra száraznak tűnik, de kellően rávilágít a kulcsszóra:
szövetség.
Ez a fogalom legalább két
ember együttműködését jelenti egy cél elérése érdekében. A cél pedig szeretetből
elköteleződni valaki mellett, őt boldoggá tenni és együtt Isten országát
építeni,
Megválaszolatlan kérdések tárházából
Deák Anna, Torda/Kolozsvár

A reggeli facebook-check során újabb eljegyzés híre jön, délben a kollégákkal az újság egyik párkereső rovatán mosolyogtunk, üres menetekben Gyurkó László Szerelmeskönyvét olvastam, úton hazafelé zenehallgatás közben pedig a The Man I Love című jazz-standard bukkant fel a semmiből.

A reggeli facebook-check során újabb eljegyzés híre jön, délben a kollégákkal az újság egyik párkereső rovatán mosolyogtunk, üres menetekben Gyurkó László Szerelmeskönyvét olvastam, úton hazafelé zenehallgatás közben pedig a The Man I Love című jazz-standard bukkant fel a semmiből.
Az álmodozásra hajlamos egyén azt mondaná: véletlenek márpedig
nincsenek! Hideg fejjel viszont inkább arra következtetek,
(Meg)válni, de megvallani
Miklós Ágnes, egyetemista, Kolozsvár
Ki mondhatja meg, hogy az ember mit tegyen a saját
életével, problémáival? Viszont ha mindenki a maga feje után megy, akkor az meg
káoszt von maga után. Mégis kinek van igaza? Mibe szólhat bele a vallás? Mibe
nem szólhat bele Isten?
Elképzeléseim szerint a kérdést alapvetően
az istenképünk dönti el. Milyen istenképe is van egyházainknak? Nem gondolom
úgy, hogy a szerető Atya képe liberalizmus lenne! Azzal viszont nem
magyaráznám, hogy
Pszichológus a házasságban
Elekes Szende, pszichológus, Sepsiszentgyörgy/Budapest
A boldog
házasság a legfontosabb társas támasz, amiben egy felnőtt részesülhet élete
során. Ez az a párkapcsolati forma, ami egyszerre elégíti ki az ember
legmélyebb szükségleteit, úgymint a biztonság, elfogadás, autonómia, és
hozzájárul az egészség, önbecsülés, lelki jóllét fenntartásához.
A magas válási statisztikára utalva azonban sokan
mondják, hogy nem érdemes megházasodni, jobb nem tenni életreszóló ígéreteket
egymásnak. Ebből olybá tűnik, mintha a házasság egy
Micsoda kettősfogat!
Száva Péter, vallástanár, Brassó
Esküvőre
készülve sok meghatározást hall az ember, ami a házasságot illeti. A polgári
esküvőn elmondják, hogy a család egy intézmény, amely a felek közös megegyezése
alapján jön létre. Ezt megelőzően az ismerősők sikeresebbnél sikeresebbnek gondolt
meghatározásokkal próbálják felkészíteni az ifjakat, hogy az mennyire keserves
ígéret, mennyire nehéz valakivel leélni egy életet.

Sajnos azt kell állítanom, hogy a világ látszólag csalódott
a házasság intézményében. Csalódott mindabban, ami az emberi hivatást illeti. Miért?
Mivel ritkák az olyan példaértékű keresztény családok, akik
Idegen voltam, és...?
Fábián Róbert, szerkesztő, Kolozsvár


Madártávlatból hangyabolynak tűnik. Ez a kép tárul
elém, amikor a tévé újabb híreit nézem, s bemutatják, amint egy-egy kisebb
csónakban akár száz ember is a Földközi-tengeren át nekivág „új hazát keresni”.
A szebb, jobb, reménytelibb jövőt akarják, maguknak, gyerekeiknek.
Ezért senkit nem lehet elítélni, elmarasztalni. A
migráció, a bevándorlás, főképp az illegális bevándorlás kérdése óriási
méreteket öltött az utóbbi hónapokban, aktuális és sürgető
Szeretlek, Kolozsvár
Rajka Mária, orvostanhallgató, Kolozsvár
Az
életem nem fér be egy bőröndbe. Pedig Hamvas Béla szerint „csak az örökkévalóságra
érdemes berendezkedni”, és ezt én is így gondolom. Elméletben. Gyakorlatilag
viszont én berendezkedő típus vagyok. Fontos számomra, hogy otthonosan,
funkcionálisan és esztétikusan is kialakítsam a teret, amit még ha rövid ideig
is, de használok.
Az elmúlt tanévben egy ösztöndíjnak köszönhetően
Magyarországon, Debrecenben tanultam, számomra ez volt az első alkalom, mikor a
lakóhelyemtől távol éltem hosszabb ideig. Ekkor tapasztaltam meg, milyen a bőröndben/zsákban
Vándorlás a Bibliában
Kocsik Zoltán, iskolalelkész, Temesvár
Azt
hiszem, hogy a mai világot méltóképpen nevezhetjük az emigráció, a kivonulás,
az átköltözés és a vándorlás időszakának. Emberek, népcsoportok tömegesen
hagyják el otthonaikat. Ennek
oka a szülőföldön kirobbant háborús helyzet vagy egyszerűen a jobb megélhetés
iránti vágy.
Ennek a nagy népmozgásnak a legfőbb célja azonban a
boldogság utáni vágyban rejtőzik. Sokak számára a boldogságot a jó
Go West
Modern népvándorlás
Aranyossy Sándor, egyetemista, Budapest
A migráció közszájon forgó téma manapság a jó öreg
európai kontinensen. Van, aki dolgozni akar külföldön, van, aki menekül a
háború borzalmai elől, van, aki továbbképzi magát és még sorolhatnánk a
népvándorlás hátterében meghúzódó motivációkat.
Anélkül, hogy különösebben kommentálnánk az
elmúlt hetek magyarországi menekültkrízisét, vagy hosszasan időznénk az
egyházak jól bevált és sokat használt klisészerű retorikai fogásán: fogyunk,
látni kell
Keresztényként hogyan vagyok felelős a környezetemért?
Jonica Xénia, egyetemista, Ozsdola/Kolozsvár
A felelősségtudat nem feltétlenül a mai
század emberének az erénye. Nehéz szembesülni azzal, hogy vannak személyes és
társadalmi elvárások, amelyeket felelősen és tudatosan kell teljesíteni,
megtenni. A jó Isten a világ megteremtésekor
csodálatos, értékes flóra- és faunavilágot bízott az emberre, ami természetesen
a felelősséggel is együtt járt.
Napjainkban hatalmas tömegbetegséggé vált a magány és a közöny nemcsak az emberekkel, hanem a természettel szemben is. Ahhoz, hogy élni tudjunk
Napjainkban hatalmas tömegbetegséggé vált a magány és a közöny nemcsak az emberekkel, hanem a természettel szemben is. Ahhoz, hogy élni tudjunk
Ingyom-bingyom
Állatkísérletes termékek használata
Réti Tamás, tördelő, Kolozsvár

Hová mégy, te kis nyulacska, ingyom-bingyom, tá
libe, tutá libe, má libe, gyógyszertárba. De mit, csinál a nyuszi a patikában?
Rák elleni gyógyszert szed vagy éppen sampon-szemcseppet csöppent parányi szemébe.
Az utóbbi években egyre növekszik a tudatos,
környezetkímélő emberek száma, elég, ha az elmúlt hónapok erdőirtás elleni
tüntetéseire gondolunk. Ugyanakkor az erdőirtás mellett egyre többen
tiltakoznak az állatok jogai mellett; különösen a gyógyszer- és a kozmetikai
cikkek
Mese a Föld napjáról
Kelemen Kinga, egyetemista, Karcfalva/Kolozsvár
Elfogyott. Azt hiszem, ez volt az utolsó fa az erdőnkben.
Egy hatvanéves tölgy. A legidősebb. Igen, csak hatvan volt. Mert ha százéves
lesz egy erdő, azt illik ám kivágni. Csak épp elfelejtettek időközben újakat
varázsolni helyettük, mert olyan gyorsan volt szükség az összesre.
A gyümölcsöst a gyerekek már erdőnek mondják.
S amerre a szem ellát: dimbek-dombok, kopár síkság. Árnyékos
oldal nincs: nincs, ami árnyékot vetne rá.
Felelősek vagyunk a teremtett világért?
Kiss Endre, segédlelkész, Kolozsvár
„Isten
megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: Legyetek termékenyek, szaporodjatok,
töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai,
az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog” (Ter 1,28). A teremtés könyvének idézett
verse az embert nem hatalmazza fel a rombolásra, sokkal inkább a „teremtés
házával” való gondos bánásmódra biztat.

A teremtett világgal szembeni helytelen magatartás okai
között mindenképp szerepel a Szentírás ezen kijelentésének félreértelmezése. Az
uralkodási parancs helyes értelmezését
Széthúzás helyett épülés
Kovács Ildikó, diák, Brassó

Sokat hallani, hogy a közösség létfontosságú szerepet játszik mindannyiunk életében. Fontos, hogy tartozzunk valahova. Fiatalként, még önmagunkat keresve jó, ha hozzánk hasonló emberekkel lehetünk, mert így egymástól tanulhatunk. Kamatoztathatjuk talentumainkat, sőt, kényes helyzeteket is megtanulunk kezelni.

Sokat hallani, hogy a közösség létfontosságú szerepet játszik mindannyiunk életében. Fontos, hogy tartozzunk valahova. Fiatalként, még önmagunkat keresve jó, ha hozzánk hasonló emberekkel lehetünk, mert így egymástól tanulhatunk. Kamatoztathatjuk talentumainkat, sőt, kényes helyzeteket is megtanulunk kezelni.
Mint az élet minden területén, a
közösségben is akadnak nehézségek, konfliktusok, és ez természetes. Ha
egyszerre több különböző ember egy helyen van, nem létezik,
Sok kéz a hajban is jó!
Bőjte Csongor, egyetemista, Csíkszentdomokos/Kolozsvár
Ha kimegyünk az utcára, bekapcsoljuk a tévét vagy rádiót, vagy hosszan görgetjük megszokott weboldalainkat, sokszor találkozunk azzal a megállapítással, hogy az emberek el vannak idegenedve egymástól, közömbösek vagyunk, kihalóban a közösségek megtartóereje.
Ha kimegyünk az utcára, bekapcsoljuk a tévét vagy rádiót, vagy hosszan görgetjük megszokott weboldalainkat, sokszor találkozunk azzal a megállapítással, hogy az emberek el vannak idegenedve egymástól, közömbösek vagyunk, kihalóban a közösségek megtartóereje.
Nos, ez az a pont, amikor „kinyílik a bicska a zsebemben”, hiszen
civilszervezet vezetőjeként tapasztalom, hogy közel sincs kihalóban a
csapatmunka szelleme. Ha csak országunkat
Példa és szolgálat
Tímár Rita, egyetemista, Csíkszentdomokos/Kolozsvár
Amikor megkértek, hogy írjak a csapatmunkáról és
a vezetésről, illetve a csapat és a vezető közötti kapcsolatról, akaratom
ellenére egyből a cserkészet jutott eszembe. Hiába, immár öt éve cserkészkedek,
ami bár nem olyan sok, mégis van némi tapasztalatom, ami a csapatmunkát, a
közösségben való munkát, a vezetést és irányítást illeti.
Jómagam is túlvagyok már két vezetőképzésen és háromévnyi
őrsvezetésen, csapatban való munkán. A cserkészeten kívül találkoztam már más
közösségekkel is,
Együttműködés. Működik?
Kovács Blanka, pasztorálasszisztens, Marosvásárhely
Gyermekként becsöppentem
egy egyházi közösségbe, azaz akkor még csak csoport volt, hittanóra volt a
neve, a pap bácsi beszélt, tanított, fegyelmezett, de igazán nem fogtam fel,
hogy mi történik, miért kell oda járni (azon kívül, hogy elsőáldozó lehessek,
mert minden harmadikos gyermek abban az időben elsőáldozó volt).
Aztán
következett egy újabb szakasz, amikor kevesebben jártunk hittanra (hiszen még
messze volt a bérmálás), de valami elkezdődött… kevesebben voltunk, őszinték
lehettünk,
Az együttműködés: megsokszorozódás!
László Rezső, lelkész, Kapnikbánya


Ádámmal,
az első emberrel vallom, hogy nem jó az embernek egyedül lennie, mert egyedül
az ember egy senki. John C. Maxwell címadó szavaival viszont vallom, hogy együtt
tudunk lenni valakik.
Ahogy a Leckék az életről című filmben
elhangzik: „Senki nem létezhet egyedül. Nekünk szeretnünk kell egymást vagy
meghalunk.” Szükségünk van egymásra. Hiszem, hogy egy jó csapatban
Nem keresztény vallások túlvilága és a keresztény üdvösség
Bartus Alpár, egyetemista, Kolozsvár
Az emberiség történetében, eddigi fejlődésében megszámlálhatatlanul sok elmélet
született arról, hogy mi történhet az emberrel halála után. Ezt senki sem
tudhatja pontosan, mivel ez életünk egyik legnagyobb misztériuma. Amit
kijelentettek, illetve kijelentenek ebben a témában, legtöbbször találgatás
vagy isteni kinyilatkoztatás.
A vallások történetéből az ilyen találgatásokról
olvashatnak a következőkben. Már az őskori ember is hitt a túlvilágban: eltemették a
halottakat, többször velük együtt a hozzájuk
A kereső üdvössége
Deák Anna, egyetemista, Torda/Kolozsvár


Újabban
eljutott hozzánk is annak az amerikai szokásnak a híre, amely szerint húsvétkor
a nyuszi elrejti a tojásokat a kertben, majd a gyerekek feladata, hogy
megtalálják a színes (csoki) tojásokat. Szinte látom magam előtt, amint ujjongva
tűnnek elő a gyerekfejek egy-egy bokor mögül, felkiáltva mutatják a
szerzeményt, örvendve szaladnak a kosárkához, mely egyre hamarabb telik.
Elgondolkodtam
azon, hogy vajon mi az, amit az itteni gyerekek kereshetnének: Piros tojást? Locsolólistát?
És mit kereshetnék én, hitemet-utamat kereső fiatal,
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)