Ötéves a Fiatal vagyok és gondolkodom rovat

„A gondolat is életet menthet...” (Milan Kundera), mert ha gondolkodunk és ezt felvállaljuk, azt jelenti, nem vagyunk közömbösek. Hisz a gondolat valóban életet menthet – közelebb visz önmagamhoz, nyitottá tesz a másik ember felé. Ezzel a mottóval indult ezelőtt öt évvel a Fiatal vagyok és gondolkodom ifjúsági rovatunk, mely azóta túlnőtte magát az újság hasábjain, jelenleg blog formájában is megtalálható az interneten, ugyanakkor öt év alatt két médiaképzéssel egybekötött találkozónak is otthont adott. Öt év alatt a rovatba sok és sokféle fiatal írt, emellett sokan működtek közre valamilyen formában, akiknek munkáját ezúton is köszönjük. Az évforduló alkalmával megkértük a fiatal gondolkodókat, hogy mutatkozzanak be, mondják el, mit jelent számukra fiatal gondolkodónak lenni.

Rajka Mária
orvostanhallgató, Kolozsvár
a rovat alapítója

Oscar Wilde, tizenkilencedik századi angol gondolkodó írja: „Légy önmagad. Mindenki más már foglalt.” Véleményem szerint

az életben tényleg fontos az, hogy elsősorban önmagunk legyünk, és erre az alapra építsük a szerepeket, amiket vállalunk, nem pedig magunkat a különféle szerepek fölé. Önmagunk megismeréséhez és esetleg felvállalásához pedig az őszinte reflektálás vezet. Ezért fontos az állandó párbeszéd – önmagunkkal és a világgal is, a dolgok minél több oldalról való megvizsgálása, hisz a megismerés csak így teljesedhet. Életünk pedig csak ezen megismerés által lehet tudatos döntés valami mellett.

Amikor ezelőtt öt évvel a kezdeményezésemre, a Vasárnap főszerkesztőjének és szerkesztőinek támogatásával és segítségével, illetve az erdélyi katolikus fiatalokkal dolgozó papok és munkatársak közreműködésével létrejött a Fiatal vagyok és gondolkodom ifjúsági rovat, egy dinamikus, párbeszédre szólító rovatot szerettem volna életre hívni. Nem feltétlenül azért, hogy az újság tartalommal bővüljön, hanem azért is, mert fontosnak tartottam, hogy az erdélyi katolikus fiataloknak legyen egy vitafórumuk, s ebben mind a hívek, mind a papok jelen legyenek, hisz egy közösségnek, szervezetnek, mint amilyen az egyház is, fontos a belső kommunikáció. Az eredeti elképzelés csak tapogatózó volt, akkor nem gondoltam, hogy öt év távlatából fogok róla beszélni. Számomra viszont az, hogy ötéves évfordulót ülünk és folytatás ígérkezik, azt jelenti, hogy van rá igény, ugyanakkor szeretem hinni azt is, hogy valamit megmozdít. A gondolkodóban, miközben elgondolkodik, és az olvasóban, amikor értelmezi, egyaránt. Hisz a gondolat csak a kezdet – amit elindít, az a lényeges.

 
Kerekes Tünde

a rovat szerkesztője 2013. január–szeptember között

Pusztadaróc

Rendkívül megtisztelő felkérés volt számomra, hogy írjak néhány mondatot azzal kapcsolatban, hogy mit jelentett számomra „fiatal gondolkodónak lenni”, ugyanis életem egy kiemelkedő lehetősége, mondhatnám életszakasza volt ez. Úgy gondolom, mindannyiunk életében vannak példaképek, akiknek, ha elismerésükben részesülünk, akkor érezhetjük leginkább, hogy volt értelme munkánknak. Szerencsés vagyok, mert Bodó Márta főszerkesztő felfigyelt írói szárnybontogatásomra, amiért máig hálás vagyok, így lett kicsit az én gyermekem is a Fiatal vagyok és gondolkodom rovat. Csak rövid ideig voltam a Vasárnap napi munkatársa, de most is szívesen olvasom, esetleg írok egy-egy eseményről, gondolatról. Sokszor mondják, hogy a hit és a gondolkodás nem fér meg egymás mellett, ezek a fiatalok, akik hittel a szívükben gondolkodnak, s gondolataikat megosztják, bizonyíték arra, hogy ez nem így van. Megtartó erőt nyújthat minden fiatal számára a rovat, hisz a gondolataink, ahogyan rombolhatnak, úgy építhetnek is, s azt tapasztaltam, ennek a rovatnak ez is a célja: az egymás építése, gazdagítása. Mindig változatos és aktuális témákról mondhattam el a véleményem, mely által alkalmam volt elmélyülni kicsit az adott témában, büszkeséggel töltött el látni soraim az újságban, s jó érzés volt, ha mások is reagáltak az általam közölt gondolatokra. A rovat által, valamint a szervezett találkozókon sok új, hasonló természetű, gondolkodású, de ugyanakkor nagyon színes ismerőssel gazdagodhattam, már csak ezért is megérte e közösséghez tartozni. Csak bátorítani tudok minden fiatalt, hogy merje megosztani gondolatait másokkal, hisz egymás által épülünk.

  Miklós Ágnes

egyetemista, Kolozsvár

Szerintem minden fiatal gondolkodik valamin. Nem tisztem megállapítani, hogy melyik fiatal melyik gondolata érdemes, komolyabb vagy életrevalóbb. Valószínűleg az erdész fia is sok mindennek a birtokában van. Az, hogy valaki fiatal keresztény és folyamatos szellemi képzésben részesül, egy kicsit felelőssé teszi arra, hogy más témákon is gondolkodjon, mint az almafa oltása, ami egyébként csodálatos dolog! Szóval elvileg gondolkodni mindenki tud. Ehhez persze még hozzájárul a kifejezési készség és az akarat. Vagyis fiatal gondolkodói énem valahol egy felelősség, vagy nevezhetnénk akár elemi létnek is. A véleményformálás és -változás egy újabb téma lehetne.

Véleményt formálni egy újság hasábjain nem vértez fel arra, hogy kiöntsd a lelkedet. A véleményt formálni, finomítani kell, de soha nem szabad elidegeníteni attól, aki vagy. A Vasárnap valamelyest lecsökkenti az olvasók táborát egyféle rétegre, ugyanakkor valahol hangsúlyozottabbá is teszi a jelenlétet. Mindenképpen fontos tisztában lenni az olvasóközönség sokszínűségével. Bár általában nem rejtem véka alá a véleményem, az ízléstelen polgárpukkasztást nem tartom jó eszköznek. Azt még elmondhatom, hogy az évek során sikerült alakítanom, megtalálnom a hangom, jó táptalajnak tartom a rovatot.

A második évben csatlakoztam a rovathoz mint véleményformáló. Tetszett az ötlet, jó lehetőségeket láttam benne. A témák általában egy alaposan kigondolt koncepció szerint követik egymást, ebben szerintem majdhogynem ugyanannyi energia van, mint a gondolatközlésben. Nem mondhatom, hogy mindig megtaláltam a témák között a legtesthezállóbbat, de úgy gondolom, egy mai értelmes fiatalnak szinte minden téren fel kell találnia magát. Nyilván érdekelnek más vélemények is, főleg ugyanabban a témában, amelyet én is korábban kifejtettem.

  Tamás Barnabás

ifjúsági főlelkész, Székelyudvarhely

Ifjúsági lelkészként mit jelent fiatal gondolkodónak lenni?

Szent Iréneusz mondja: „Isten dicsősége az élő ember”. A szellemi életet élő, gondolkodó ember növeli Isten dicsőségét. Ilyen értelemben hála van bennem, hogy a fiatal gondolkodók társa vagyok és lehetek.

Hogyan fogadta az ötletet? 

Nagyszerű ötletnek és lehetőségnek tartom a rovatot. Jó, hogy a fiatalok ilyen úton is kifejezésre juttathatják meglátásukat, ezzel kortársaikat is gondolkodásra sarkallják, nem utolsósorban pedig a közvéleményt formálhatják.

Milyennek találja a témákat?

Örülök, hogy a szerkesztők igyekeznek aktuális kérdésekkel megkeresni a fiatal gondolkodókat. Az olvasottakon mindig épülök.