Micsoda kettősfogat!

Száva Péter, vallástanár, Brassó


Esküvőre készülve sok meghatározást hall az ember, ami a házasságot illeti. A polgári esküvőn elmondják, hogy a család egy intézmény, amely a felek közös megegyezése alapján jön létre. Ezt megelőzően az ismerősők sikeresebbnél sikeresebbnek gondolt meghatározásokkal próbálják felkészíteni az ifjakat, hogy az mennyire keserves ígéret, mennyire nehéz valakivel leélni egy életet. 

Sajnos azt kell állítanom, hogy a világ látszólag csalódott a házasság intézményében. Csalódott mindabban, ami az emberi hivatást illeti. Miért? Mivel ritkák az olyan példaértékű keresztény családok, akik

valóban élik azt, amit annak idején megígértek egymásnak. Helyükre olyan családi példák léptek fel, amelyek egyre inkább a negatív példát képviselik. Megdöbbentő volt számomra a tény, hogy a házassággal kapcsolatos minden hivatalban feltevődött a kérdés, hogy előző házasságunk vagy gyermekünk van-e már. Úgy érzem, hogy a példaértékű, Istentől megáldott családból inkább furcsaság vagy ritkaság lett, amit az emberek észrevételem szerint két gyakorlattal helyettesítenek: az első, hogy házasodjunk össze, írjunk egy tulajdont tisztázó levelet, hogy ha elválnánk, legalább ne jöjjek ki veszteségesen, a második pedig még inkább elterjedt: az együttélés, ahol nem is kell elköteleződni, hanem csak úgy együtt lakunk. Ki kell jelenteni, hogy egyik életforma mögött sem rejtőzik a „holtomiglan holtodiglan” szavak megélése.

Saját tapasztalatom szerint a házasság nem csak egy ígéret, nem csak egy szerződés, hanem egy hívatás, ami ki kell bontakozzék az emberben. Minden a szülőknél kezdődik. Amilyen példával bírnak a szülők, nagy valószínűséggel olyan házasságot fognak a gyermekek is valamilyen formában élni, hacsak nem dolgoznak tudatosan a változáson. Egy jól megalapozott házasságnak a lényege a tudatosság, már a párválasztás idején. Amikor az ember párt keres magának, fontos, hogy legyen tisztában az értékrendjével, mert akkor hiszem azt, hogy olyan párt fog magának keresni, akivel ugyanazt tudják képviselni a világ és a gyermekeik előtt. Bátorítanám a fiatalokat, hogy nem érdemes olyan párkapcsolatban élni, ahol nem tudsz önmagad lenni, ahol nem tudsz kibontakozni.

Egy idézettel zárnám cikkemet, amely a házasságról alkotott véleményemet tükrözi: „Hogyan is tudnám leírni annak a házasságnak a bologságát, amelyet az egyházban kötöttek meg…? Micsoda kettősfogat! Két hívő, de egy remény, egy vágy, egy életforma, egy szolgálat. Nincs elválás sem lélekben, sem testben. Ahol egy a test, ott a lélek is egy” – írta Tertullianus latin egyházi író.