Bölcsesség és értelem


Nagy Bianka, VII. osztály
Szent László Római Katolikus Gimnázium, Nagyvárad



 
A bölcs ember számomra példakép. Ő az, aki következetes, előrelátó és meggondolt, mindig tudja mi a helyes, mit kell tenni. 





Sajnos sokszor össze tudjuk keverni a bölcs embert az okos emberrel. Az iskolázott embereket

Okos vagy bölcs szeretnél lenni?

Szabó Roland, IX. B osztály
Szent László Római Katolikus Gimnázium, Nagyvárad




A tanév vége közeledtével sok diákban felmerül a kérdés, hogy okosabb, bölcsebb lettem-e a sok tudomány által, amit magamba szívtam az iskolában? Egy ilyen önvizsgálat szükséges, mert el kell gondolkoznunk azon, hogy mi az értékesebb: ha okosabb vagy ha bölcsebb leszek?



Az emberek néha összekeverik a bölcsességet a tudással vagyis az okossággal. Ha összehasonlítjuk a két fogalmat, jelentős különbségeket vehetünk észre. Egyszerűen megfogalmazva bölcs az,

Emberi vagy isteni bölcsesség

Fábián Róbert, egyetemista, Kolozsvár




 
 Amikor keresztényként bölcsességről hallok, mindig eszembe jut, hogy milyen is lehet az emberi bölcsesség, s milyennek is kell elképzelni Isten bölcsességét. Talán a választ érdemes a Szentírásban keresni. Az Ószövetség bölcsességi irodalma, amely több könyvet is magába foglal, válaszlehetőségeket kínál.



De ennél több, a bölcsességet helytelen úgy felfogni, mint valami absztrakt elérhetetlen hegycsúcsot.

Hitelesség és ökumené


Hogyan lehetek hiteles keresztény?

Kalit Eszter, lelkész, Kolozsvár


„Nem elég naponta Isten elé állni. Az a döntő kérdés, hogy vajon kizárólag Isten előtt szeretnék-e megállni?” E sorokat Dag Hammarskjöld, az ENSZ második főtitkára jegyezte le 1955-ben, a szuezi válság idején.


A harmadik világháborúval fenyegető válságot megoldó kiváló diplomatának nem az volt fontos, hogy meg kell állnia naponta az ítélő Isten előtt. Ő az egész életét, minden döntését és cselekedetét

Vallásosnak lenni

Mit jelent számomra egyházamhoz való ragaszkodásom?

Jonica Xénia, Kolozsvár






Az értelmező szótár szerint a vallás: „A társadalmi tudatnak természetfölötti erők és lények létezésébe vetett hiten alapuló formája”. Lassan már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egyre többen vallják azt az elvet, hogy a vallás csak egy „butító eszköz”, amely felhasználása által „irányítani és befolyásolni” lehet az emberiséget.





A különböző vallások eltérő szabályzatainak és kötelezettségeinek a betartása egyfajta „zálog” a túlvilágra való és az ott lévő örök élethez, boldogsághoz. A monoteista vallások alappillére