Posztoltad már, ma mit
csináltál, hogy lájkoljam? Megosztottad már a képed az ebédedről a Facebookon,
a Twitteren vagy az Instagramon? Az Y generáció, vagyis a mai fiatalok számára
teljesen hétköznapi a közösségi hálózat, a social
network használata.
Mitől nevezhetünk egy hálózatot közösséginek? A
leghétköznapibb meghatározás szerint közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha
az azt használók
kölcsönös kapcsolatra képesek egymással. Kicsit szűkítve a
meghatározást, egy ilyen oldalnak lehetővé kell tennie az egyéneknek, hogy
nyilvános vagy félig nyilvános szakosított oldalt hozzanak létre egy behatárolt
rendszerben, összekösse azokkal a felhasználókkal, akikkel kapcsolatban vannak,
megnézhessék és áttekinthessék kapcsolataikat és mások kapcsolatait a
rendszerben. Ilyenek lehetnek hírmegosztók, videó-képmegosztók vagy
wiki-oldalak egyaránt.
A legismertebb közösségi oldal a már lassan tizenegy
esztendős Facebook, ez rendelkezik a legtöbb felhasználóval. Divatos a
Facebook-használat negatív hatásait kiemelni, amelyek természetesen vannak,
mint mindennek, viszont számos kutatás igazolta, hogy a státuszüzenetek
megosztása csökkentheti a magányosság érzetét, vagyis minél aktívabb egy
felhasználó, annál inkább kapcsolatban érzi magát az ismerőseivel, a posztolt
tartalmak pedig énerősítő hatással vannak az egyénre. Azt is igazolták, hogy a
mai Y generáció információnak nagy részét a közösségi hálóról szerzi,
hagyományosan vett weboldalakat, vagyis általa nem szerkeszthető oldalakat már
egyre ritkábban látogatnak. Szerencsére erre az egyház is felfigyelt,
gondoljunk csak Ferenc pápa Twitter-üzeneteire @Pontifex néven vagy a Vatikán hivatalos
YouTube-csatornájára. XVI. Benedek pápa 2013-ban üzenetét a tömegtájékoztatás
47. világnapjára egyenesen a közösségi média témájának szentelte, amelyben az evangelizáció
új tereinek nevezte a közösségi oldalakat, amely összekötheti a hitben
megerősödött és a hit felé törekvő embereket a világ számos pontján. Egy
általam végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a szatmári római katolikus
egyházmegyében igazolódni látszik mindez, az eredmények szerint az egyházi
profilok segíthetnek a serdülők mindennapjait vallásosabb szellemben élni, ami
segítheti őket hitükben való megmaradásukban. A kutatás leginkább arra hívta
fel a figyelmet, hogy a közepesen sok időt online töltők és viszonylag sok
baráttal rendelkezők inkább törődnek a külső vallásossággal és kevesebb
kétellyel is rendelkeznek, vagyis a Facebook végletektől mentes használata
kedvezően hat vallásosságukra. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy erősíteni
kell a lokális jelenlétet az összes közösségi média által nyújtott színtéren,
hogy hatékonyabb legyen a fiatalok pasztorációja. Vagyis hashtagelni fiatal és
gondolkodó barátaim, #fiatalvagyokésgondolkodom hashtagelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése