A kérdés súlya

Miklós Ágnes, egyetemista, Kolozsvár

A böjtről sokan és sokféleképpen megírtak már mindent: hogyan mondjunk le számunkra kedves dolgokról, mikor és mennyi húst szabad fogyasztani. Úgy gondolom, hogy nagy kényelem az ember részéről ennyiben látni a dolgokat.

Jézus kiment a pusztába, és igen, nem evett. Nem evett, mert nem volt amit. De Jézus böjtje nem (csak) ebben állt. Jézusnak a kísértéseivel

A böjt formái

Bélfenyéri Tamás, doktorandusz, Kolozsvár

A böjt kötelező formája a katolikus egyházban a húsételtől való tartózkodás halhús azonban fogyasztható. Az úgynevezett szigorú böjti napokon (hamvazószerda és nagypéntek) 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és egyszer szabad jóllakni, húseledelt pedig 14 évtől kezdve nem szabad enni. 

Ez alól kivételt képezhetnek a betegek. A böjtnek vannak választható, nem kötelező formái is. Az úgynevezett teljes böjt során az ember

A böjt lemondás vagy vállalás?

Veres Janka Eszter, egyetemista

Egy jelenleg is nagyon aktuális témáról szeretnék pár sort írni: a böjtről. Azt mindannyian tudhatjuk, hogy a húsvétot megelőző negyvennapos időszakot nagyböjtnek nevezzük. Ez az időszak segít minket egy kicsit jobban magunkba szállni és ráhangolódni Jézus halálára, valamint hitünk alapjára: a feltámadásra.

A böjtölés azonban természetesen nem a keresztény egyház megszületésével kezdődött el, ugyanis

A böjt a belső valóság külső jele

Mihály Imre, segédlelkész, Csíkszereda

Különböző módon gondolkodunk a böjtről, de be kell látnunk, alapjában véve pozitív funkciója van. A böjt nem sajnálja tőlünk az evést, az ivást, hanem lelkivé teszi, s ezáltal segít közelebb férkőzni a legizgalmasabb „ismeretlenhez”: Istenhez s egyúttal önmagunkhoz.

A sivatagi atyák jól alátámasztják ezt, mikor azt állítják: az út Istenhez önmagunk megismerésén át vezet. Persze ahhoz, hogy ezt azt utat bejárjuk, ami egyáltalán könnyű út, meg kell értenünk