A
„hatalom” mint fogalom rendkívül komplex, hisz nagyon sok kontextusban
használhatjuk, sokféle jelentést hordoz, illetve változatos érzéseket gerjeszt
emberekben. Amikor meghallják ezt a fogalmat, legtöbben negatív érzéseket,
tapasztalatokat társítanak hozzá: ítélkezés, düh, vágyódás, zsarnokság…
A
mindennapokban is találkozunk a hatalom különböző arcaival, hisz legtöbbünknek
van főnöke, polgármestere, miniszterelnöke stb., akik tisztségükből adódóan
fölöttünk állnak, s lássuk be, kevés esetben tölt el elégedettség ezekre a
személyekre gondolva. Miért van ez így?
Valóban ennyire nem megfelelő személyek
töltenék be ezeket a pozíciókat, vagy csupán mi szemléljük rossz szemüvegen
keresztül őket? Elgondolkodhatunk ezen. A hatalom fogalmát megvizsgálhatjuk más
szemszögből is. Például nagyon fontos lenne megnézni, mi hogyan viselkedünk, ha
valamiféle hatalmi pozícióba kerülünk, nem ugyanúgy-e, ahogyan az általunk
bírált személyek? Sokszor vágyunk mi magunk is hatalmat gyakorolni, legtöbb
esetben ezt a pénzzel kötjük össze, s ha ebben hiányt szenvedünk, elvetünk
minden lehetőséget, hogy esetleg mi is valamiféle hatalommal rendelkezünk.
Ilyenkor eszünkbe jut-e a következő idézet: „A tudás hatalom (…) A hatalom nem
gonosz önmagába véve. Ahogy a tudás sem az.” (Veronica Roth). E hatalom
megszerzéséért fáradozunk annyit, mint a pénzszerzésért? Talán ha e kettő
egyensúlyban volna mindenkinél, más szemmel bírálnánk másokat, akkor
átértékelődne a hatalomról alkotott fogalmunk, függetlenül attól, milyen
pozícióban állunk. Senkinek sem árthat néha egy kis önvizsgálat…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése