Hogyan lehet a lelki halál állapotán felülemelkedni?
A
közelmúltban hallottam egy remek gondolatot: a hívőt kísérti a hitetlenség, a
hitetlent pedig a hit, egy életen át. Mindkettőjük folytonos küzdelemben áll.
Szörnyűvé
tud válni ez a küzdelem akkor, amikor az ember immunissá válik, és már-már nem
törődik a kísértéseivel.
A hívőt nem érdekli, hogy hitevesztetté válhat, a hitetlen pedig elodázza lelkiismerete hangjait.
Nem
feltétlenül tartom a lelki halál állapotát csupán azok osztályrészének, akik
magukat hitehagyottnak vallva, nem járnak templomba, vagy nem imádkoznak. A
„húszéve-barátaim” nagy része ilyen. Mivel ők megjárják az igazi mélypontokat
is, amikor elérnek a kört bezáró kiindulóponthoz, melytől eltávolodtak (azaz a
felismeréshez, miszerint lelkük is van, és létezik még valaki fölöttük, aki
rendezi a dolgaikat), vallomásaik messzemenően hitelesebbek, eredetibbek és
igazabbak bármilyen hitvallásnál. Később újra elmennek a templomba is. Újra,
vissza.
Beszélnek
ilyen „lelki szárazságról” a hittudósok. Szép hasonlattal élve mondhatjuk azt,
hogy a sivataghoz egykori termékeny terület is kell. De a sor nem lenne teljes,
ha kihagynánk azt, hogy minden sivatagban vannak oázisok.
Nemrég jártam életemben először sivatagban. Szemléletes hely. Az oázisokat a vadik (búvópatakok) teszik élettől duzzadóvá. Nehezen lehet őket észrevenni, mert szakadékokban, mély völgyekben vannak. Ahhoz, hogy vizet merítsünk belőlük, le kell ereszkedni. Szerintem a lelki halottak ezt nem tudják.
Akik önmagukat templomba rendszeresen járó, igaz keresztény embernek mondják és még soha meg nem járták „a hadak útját”, soha nem fogják tudni, mi az a megtérés, mi az a lelki halálból való feltámadás.
Gondoljunk csak vissza! Mi kellett a feltámadáshoz? Halál! Honnan támadt volna fel, aki nem hal meg? Sehonnan. Idilli mesevilágnak tűnik a tökéletes, harmonikus és problémamentes, minden parancsolatot hibátlanul betartó egyház. Aki nem hiszi, futtassa meg ama parancsolatokat. Sokan használják gyűjtőfogalomként azt, hogy „fiatalok”. Merő opportunizmus ez. Mert aki vallásos közegben élő egyéneket emleget fel eme címszó alatt, egyből a „vagány”, „példamutató”, „hiteles”, „igaz” és napestig sorolható jellemzőket hoz érvként, teljesen eltávolodik azoktól, akik bár „nem állnak a helyzet magaslatán”, mégis méltó, madáchi módon az anyagot próbálják formálni és világot alkotni maguknak.
Akinek megvan a "húsz éve-barátsága" valakivel, nézzen bátran rá. Mindig magaslaton voltunk? Sosem kellet szembesülni a halállal nagyapánk és unokatestvérünk eltávozásán kívül? De. Éreztük, hogy csalódunk valakiben, mert nem fér bele a keretbe. De az Isten végtelen.
Nemrég jártam életemben először sivatagban. Szemléletes hely. Az oázisokat a vadik (búvópatakok) teszik élettől duzzadóvá. Nehezen lehet őket észrevenni, mert szakadékokban, mély völgyekben vannak. Ahhoz, hogy vizet merítsünk belőlük, le kell ereszkedni. Szerintem a lelki halottak ezt nem tudják.
Akik önmagukat templomba rendszeresen járó, igaz keresztény embernek mondják és még soha meg nem járták „a hadak útját”, soha nem fogják tudni, mi az a megtérés, mi az a lelki halálból való feltámadás.
Gondoljunk csak vissza! Mi kellett a feltámadáshoz? Halál! Honnan támadt volna fel, aki nem hal meg? Sehonnan. Idilli mesevilágnak tűnik a tökéletes, harmonikus és problémamentes, minden parancsolatot hibátlanul betartó egyház. Aki nem hiszi, futtassa meg ama parancsolatokat. Sokan használják gyűjtőfogalomként azt, hogy „fiatalok”. Merő opportunizmus ez. Mert aki vallásos közegben élő egyéneket emleget fel eme címszó alatt, egyből a „vagány”, „példamutató”, „hiteles”, „igaz” és napestig sorolható jellemzőket hoz érvként, teljesen eltávolodik azoktól, akik bár „nem állnak a helyzet magaslatán”, mégis méltó, madáchi módon az anyagot próbálják formálni és világot alkotni maguknak.
Akinek megvan a "húsz éve-barátsága" valakivel, nézzen bátran rá. Mindig magaslaton voltunk? Sosem kellet szembesülni a halállal nagyapánk és unokatestvérünk eltávozásán kívül? De. Éreztük, hogy csalódunk valakiben, mert nem fér bele a keretbe. De az Isten végtelen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése