Őszinteség magammal szemben

Szilágyi Dávid, diák
Szent László Római Katolikus Iskolaközpont, Nagyvárad

Az őszinte ember nagy kincs mai világunkban. Ha megnézzük a sajtót, a politikát, a televíziót, nehezen találunk igazán őszinte embert. A mai emberek nagy része inkább a hazugságot választja azért, hogy pénzhez, hatalomhoz jusson.

A hazugság eszközzé vált és beépült a mindennapi életünkbe. Eszközként használjuk, hogy munkát, magasabb beosztást kapjunk.

Szerintem Isten nem így tervezte el a világot.

Nem így akart örömöt szerezni nekünk, hogy hazudjunk, lopjunk. Őszinte szeretet helyett csak hazug, haszonleső életet élünk nap mint nap. Isten valójában szeretetből teremtett mindent, az embert pedig a saját képmására, vagyis a szeretet és a tökéletesség példájára. Az ő mércéje szerint, ha már csak kerülöm az igazságot, vagy csak elhallgatok valamit az igazságból, már hazudtam és már megbántottam a teremtőmet.

Az őszinteség, egy Istennel élő személyben alaptulajdonság kell legyen. A világ mostanság arra hajlik, hogy a füllentést nem tartja hazugságnak, sőt még becézgeti is, és azt mondja: kegyes hazugság. Szerintem Istennél a füllentésnek nevezett hazugság is bűn.

Ahhoz, hogy igaz, őszinte életet tudjunk élni, szükségünk van személyes kapcsolatra Istennel. Ő az, aki nap mint nap szól és a helyes útra terel, ha eltávolodunk tőle. Nélküle lehetetlen igazán szeretni, és szeretet nélkül nincs őszinteség, sem élet, hiszen ő maga a szeretet, a türelem, a jóság, az őszinteség és a tökéletesség. Egy hatalmas, szerető Istenünk van, és nem tudjuk, hogy mit hagyunk ki, ha nem Istennel éljük a mindennapjainkat.

Mindennapi (keresztény) életünkben is nehéz megélni az őszinteséget. Vannak olyan helyzetek, hogy kínos helyzetbe kerülnénk, ha nem hazudnánk. Sajnos a gonosz nagyon jól forgatja a szavakat és el tudja hitetni az emberekkel, hogy hazugság nélkül nem lehet élni. Pedig csak hazugság nélkül lehet igazán Istennek tetsző életet élni!

Sokszor gondolkodtam azon, hogy milyen jó lenne az élet, ha a szeretet vezetné az embereket, vagy egyszerűen nem találták volna fel a hazugságot. Szörnyen rosszul esik, ha valaki hazudik nekem, másnak, vagy saját magának. Ha hazugsággal vétkezem, akkor érzem legbelül, hogy gyenge vagyok. Valóban nagyon rossz érzés, mert hogy ha hazudok, akkor nem csak magamat sértem meg, hanem annak a lelkében is sebet ejthetek, akinek hazudok. Fájó belegondolni ebbe.

Egy ideje tudatosan törekszem arra, hogy nap mint nap átadjam az életemet Jézusnak, hogy már ne én éljek, hanem ő éljen általam, bennem. Így lassan megtanít az Úr arra, hogy hogyan kerüljem el a hazugságot. Valóban csodálatos, amikor Isten munkálkodik a szívemben és rá bízhatom az egész életemet.