Őszinteség magammal szemben

Szilágyi Dávid, diák
Szent László Római Katolikus Iskolaközpont, Nagyvárad

Az őszinte ember nagy kincs mai világunkban. Ha megnézzük a sajtót, a politikát, a televíziót, nehezen találunk igazán őszinte embert. A mai emberek nagy része inkább a hazugságot választja azért, hogy pénzhez, hatalomhoz jusson.

A hazugság eszközzé vált és beépült a mindennapi életünkbe. Eszközként használjuk, hogy munkát, magasabb beosztást kapjunk.

Szerintem Isten nem így tervezte el a világot.

Szeretnék őszinte barát lenni

Szenderszki Henrietta, diák
Szent László Római Katolikus Iskolaközpont, Nagyvárad

 
Igazán őszinte emberekkel találkozni nagy kincs, hiszen ez azt jelenti, hogy valaki képes bátran felismerni, kifejezni, elmondani az érzéseit, gondolatait. Képes helyesen értékelni egy helyzetet, nem elferdítve az igazságot. Őszinte ember számomra az, aki felvállalja a véleményét, és az alapján cselekszik. 

Az őszinte ember sebezhetővé válik, mert meg meri mutatni gyenge oldalát. Ma mindenki erősnek, tévedhetetlennek akar látszani, színészi jelmezben jelenünk meg mások előtt, félünk megmutatni lelkünk belsejét, mert félünk a támadásoktól. Pedig Isten nyitott, érzékeny szívet kér tőlünk.

Véleményem szerint, első sorban önmagunkhoz kell őszintének lennünk. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, mit akarunk, milyen elveink vannak, melyek a  gyengeségeink, mert ez által  másként tudunk viszonyulni másokhoz.

A bizalom kulcsa

Veres Janka Eszter, egyetemista

Az őszinteség minden barátság, kapcsolat alapja. Nagyon sok örömet, de ellenkező esetben bántódást, töréseket okozhat az ember szívében.

Az őszinteség egy nagyon pozitív erény. Minden embert meg kellene vele tiszteljünk, és akkor egy kicsit is szebb lehetne a világ. Ha nem lenne annyi hazugság, ferdítés, akkor talán a világ is igazabb lenne.

Bár sajnos az őszinteség nem minden esetben jelent gyors és egyszerű megoldást. Az egyenes beszéd is okozhat sokszor ugyanolyan fájdalmat az embertársainknak, mint a hazugság.
Jó-e, ha minden esetben az embertársunk szemébe vágjuk az igazságot? Kérdés, hogy nekünk – vagy neki?

Ami a szívemen, az a számon

Szabó Ervin, Nagyvárad, ifjúsági lelkész

Az iskolában gyakran találkozom olyan fiatalokkal, akiknek viselkedéséből, lázadozásából kiolvasható, hogy igazságos, őszinte életre vágynak. Sokszor érzem, hogy fiataljaink vágynak hiteles példaképekre és vizsgálják, hogy az emberek szavai megegyeznek-e tetteikkel. Gyakran az őszinteség megnyilvánulásaként hallom elhangzani a sokunk által ismert mondatot: „Ami a szívemen, az a számon!”

Vajon Jézus mit gondol az őszinteségről, igazságról? Ő is kereste. Nézte, hogy a vele szemben levő személy őszinte, igaz, vagy képmutató.