A babonák a (falusi) élet minden területén megjelennek, az idősebb korosztály még mindig hisz bennük, s buzgón adják át őket, ellátva jó tanácsokkal, hogy mit szerencsés tennünk bizonyos helyzetekben vagy napokon.
Amikor
babonáról hallunk, elsőre rögtön a fekete macska jut eszünkbe, amint megjelenik
előttünk s veszjóslóan átsuhan az úton, jelezve, hogy balszerencse közeledik
felénk. Szerencsére van gyors megoldás a szakértők szerint,
hiszen ha gyorsan
hármat lépünk hátra, vagy abban a minutumban hármat köpünk, természetesen
diszkréten, hogy a járókelők ne lássák a katasztrófa elhárítási műveletét, a
baj megelőzhető.
A
néphit szerint nem csak a macska lehet szerencsétlenség forrása.
Összegyűjtöttünk egy csokorravalót abból, mit nem szabad tenni: ha vacsora után
kirázzuk az abroszt, elmegy a háztól a szerencse a kenyérmorzsákkal együtt. S
ha ne adj Isten aznap még a só is kiborult, retteghetünk, hogy mi vár ránk
hamarosan… Ha új házba költözünk, nem szabad bizonyos ideig rálépnünk a
küszöbre, mert ott tanyáznak a jó szellemek, és a lépteinkkel felidegesíthetjük
őket. Akkor pedig veszik a sátorfájukat és kiköltöznek, ami ismét nem
egészséges a lakókra nézve, mert nem lesz, aki a házat védje. Az emberek
többsége ezért tart kutyát. Nem csak új házban van fontos szerepe a megszentelt
barkának, amit a ház bejáratához tűznek, de tesznek a gazdasági épületek gerendái
közé is, véd a villámcsapástól, tűzvésztől, ártó szellemektől. Hasonló célt
szolgál a fokhagyma is. Háziasszonyok körében elterjedt szokás, hogy senki
kezébe nem adják a tűt vagy a kést, ha kölcsön kérik, mert veszekedés forrása
lehet – főleg akkor, ha elfelejtik visszaadni. Leteszik az asztalra, és onnan
kell elvinnie annak, akinek szüksége van rá. Ha ajándékba kapunk kést,
szimbolikusan ki kell fizetni, ellenkező esetben elvágja a baráti szálakat.
Nagyanyáink idejében haragra adott okot az is, ha a tejhordó edényt kimosták
annál a háznál, ahová a tejet vitték. Úgy gondolták, az edény elmosásával
elapad a tehén teje, ami fő élelemforrás volt. S ha már a tejnél tartunk, úgy
hitték, szoptatós kismama helyére nem szabad nőnek ülnie, mert elviszi az
anyuka tejét. A kisgyerekes anyukákkal kapcsolatos babonák is léteznek. Ha
idegen megy a házhoz, a gyerek homlokát be kell kormozni, vagy egy piros kötőt
tenni a gyerekre, látható helyre, ami véd a szemmel veréstől. Éjszakára pelenka
nem maradhatott kint a szárítókötélen, mert a rossz szellemek beleköltöznek és
a gyermek nyűgös lesz. A hét napjaihoz és a fontosabb ünnepekhez is
kapcsolódnak hiedelmek. Pénteki napon a férfiaknak nem szabad borotválkozni,
illetve tilos a juhok szőrét lenyírni, mert ezen a napon halt meg Jézus
Krisztus. Ne szomorodjunk el, ha egész héten cudar módon esik az eső, mert az
idősek úgy tartják, szombatra úgyis kisüt a nap, hiszen Jézuskának meg kell
száradjon a ruhája vasárnapra. Újév napján nem szerencsés nővel találkozni,
ugye a nők sok bajt okoznak, s ha az udvarra nő megy be először, foghatjuk a
fejünket. Meg kell várni, amíg egy férfi arra jár, s utána meg lehet
könnyebbülni, mert ilyenkor szerencsés év várható (női diszkrimináció,
mondhatjuk ma). Állatvásárlásnál az eladó fél köteles ún. szerencsepénzt adni a
vásárlónak, amit szigorúan be kell tenni a Szent Antal-perselybe, ellenkező
esetben az állatok megbetegszenek, elhullanak.
A
babonák a falusi élet részei, generációról generációra szállnak, a legtöbb
óvó-védő szereppel rendelkezik, mivel az ember fél a természetfelettitől és nem
csak… Bertrand Russell erről így ír: „A félelem a babona egyik fő forrása. A
félelem legyőzése a bölcsesség kezdete…” – tehát legyünk bölcsek és reálisak,
ne pánikoljunk fekete macskát látva, nem tehet szegény arról, hogy sötét
bundája van s véletlenül a közelben lófrál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése