#Fiatalvagyokésgondolkodom, avagy hashtagelni vagy nem hashtagelni, ez a kérdés, válasszatok!

Felleg József, egyetemista, Kolozsvár




Posztoltad már, ma mit csináltál, hogy lájkoljam? Megosztottad már a képed az ebédedről a Facebookon, a Twitteren vagy az Instagramon? Az Y generáció, vagyis a mai fiatalok számára teljesen hétköznapi a közösségi hálózat, a social network használata. 





Mitől nevezhetünk egy hálózatot közösséginek? A leghétköznapibb meghatározás szerint közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha az azt használók


kölcsönös kapcsolatra képesek egymással. Kicsit szűkítve a meghatározást, egy ilyen oldalnak lehetővé kell tennie az egyéneknek, hogy nyilvános vagy félig nyilvános szakosított oldalt hozzanak létre egy behatárolt rendszerben, összekösse azokkal a felhasználókkal, akikkel kapcsolatban vannak, megnézhessék és áttekinthessék kapcsolataikat és mások kapcsolatait a rendszerben. Ilyenek lehetnek hírmegosztók, videó-képmegosztók vagy wiki-oldalak egyaránt.

A legismertebb közösségi oldal a már lassan tizenegy esztendős Facebook, ez rendelkezik a legtöbb felhasználóval. Divatos a Facebook-használat negatív hatásait kiemelni, amelyek természetesen vannak, mint mindennek, viszont számos kutatás igazolta, hogy a státuszüzenetek megosztása csökkentheti a magányosság érzetét, vagyis minél aktívabb egy felhasználó, annál inkább kapcsolatban érzi magát az ismerőseivel, a posztolt tartalmak pedig énerősítő hatással vannak az egyénre. Azt is igazolták, hogy a mai Y generáció információnak nagy részét a közösségi hálóról szerzi, hagyományosan vett weboldalakat, vagyis általa nem szerkeszthető oldalakat már egyre ritkábban látogatnak. Szerencsére erre az egyház is felfigyelt, gondoljunk csak Ferenc pápa Twitter-üzeneteire @Pontifex néven vagy a Vatikán hivatalos YouTube-csatornájára. XVI. Benedek pápa 2013-ban üzenetét a tömegtájékoztatás 47. világnapjára egyenesen a közösségi média témájának szentelte, amelyben az evangelizáció új tereinek nevezte a közösségi oldalakat, amely összekötheti a hitben megerősödött és a hit felé törekvő embereket a világ számos pontján. Egy általam végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a szatmári római katolikus egyházmegyében igazolódni látszik mindez, az eredmények szerint az egyházi profilok segíthetnek a serdülők mindennapjait vallásosabb szellemben élni, ami segítheti őket hitükben való megmaradásukban. A kutatás leginkább arra hívta fel a figyelmet, hogy a közepesen sok időt online töltők és viszonylag sok baráttal rendelkezők inkább törődnek a külső vallásossággal és kevesebb kétellyel is rendelkeznek, vagyis a Facebook végletektől mentes használata kedvezően hat vallásosságukra. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy erősíteni kell a lokális jelenlétet az összes közösségi média által nyújtott színtéren, hogy hatékonyabb legyen a fiatalok pasztorációja. Vagyis hashtagelni fiatal és gondolkodó barátaim, #fiatalvagyokésgondolkodom hashtagelni.

Nincsenek megjegyzések: